Az USA függetlenségi harca és az amerikai alkotmány 

Az Egyesült Államok mai területén az angolok kezdtek gyarmatokat alapítani. Az első telepesek hálát adtak Istennek, hogy túlélték a kemény telet, mert volt elég pulyka, azóta is Hálaadás ünnepén ezt az állatot fogyasztják. A keleti partvidéken 13 különálló gyarmat jött létre, olyan városokkal, mint Boston, New York, Philadelphia. A lakosok angol, holland, német, skót, ír származásúak voltak, és kis földeken termeltek farmergazdaságokban, ahol a szappant meg a gyertyát meg természetesen a nadrágjukat is maguk készítették. Délebbre, ahol jó meleg volt, nagy ültetvényeken gyapotot, dohányt, cukrot termesztettek. Itt sok néger rabszolga is dolgozott. 

A nagy sötétség oszlatása, amit felvilágosodásnak nevezünk, a 18. században elérte a 13 gyarmatot is, a lakók kezdték magukat amerikaiaknak nevezni, újságokból, francia könyvekből egyre több modern gondolatot ismertek meg. Éppen rosszkor jött, hogy a londoni kormány állandóan több adót emelt, mert a franciákkal meg az indiánokkal folytatott hosszú háború sokba került nekik. Ráadásul csak angol árukat lehetett Amerikában vásárolni, és még beleszólásuk sem volt a gyarmati lakosoknak ezekbe a döntésekbe. Ugyanis a londoni parlamentbe senkit sem hívtak meg a 13 gyarmatból, nem volt képviseletük.

Tea party 5-kor

Főleg a kereskedők, a vállalkozók a nagyvárosokban kezdtek tiltakozni az őket korlátozó rendeletek ellen. Mivel ez nem jött be, durvább eszközökhöz nyúltak: egy éjszaka Bostonban indiánnak álcázva magukat, beszórták az összes hajó tearakományát a tengerbe. De mivel úgy gondolták, jobb tárgyalni az angol királlyal, összeírták a sérelmeiket és elküldték neki.

Sajnos azonban ezeket a kérelmeket csak kinevették Londonban, úgyhogy ez egységbe terelte a 13 gyarmatot és most már egy nagy konferencián kimondták és aláírták: ettől kezdve független országként működnek tovább, a nevük Egyesült Államok lesz, és meg is indokolták, hogy mivel az angol király rosszul kormányozta őket, ezért nincs joga többé uralkodni felettük. Ebből lett a Függetlenségi Nyilatkozat.

Viszlát, György király!

Persze tudták, hogy háború lesz, ezért igyekeztek gyorsan hadsereget szervezni. A lesből támadó, hazai pályán játszó amerikai hadsereg, akiket a milícia, a polgárőrség segített, a nehezen megoldható utánpótlással küzdő angolok, az amerikaiakat segítő francia támogatás végül eldöntötte a küzdelmet: Anglia feladta a harcot és a "hazafiak" saját államot alapíthattak. A versailles-i palotában Anglia lemondott gyarmatairól Észak-Amerikában. Az USA a békében egészen a Mississippi folyóig, délen Floridáig, északon a Nagy-tavakig terjeszkedett.

Mindenki biztos volt benne, hogy az új állam köztársaság lesz, és a legnépszerűbb hadvezért, George Washingtont választották meg vezetőül. Nagyon vigyáztak arra, hogy az új hatalmi rendszerben senki se válhasson zsarnokká, diktátorrá, egyszemélyes uralkodóvá, ezért bonyolult szervezetet hoztak létre.

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok

A szabad, fehér férfiak, akiknek volt elég vagyona és iskolázottsága, választójogot kaptak, és a saját államaik kormányait megválaszthatták. Ezekben az államokban külön-külön törvények voltak sok mindenre, akár teljesen ellentétesek is. Viszont a polgárok választottak képviselőket is meg a szenátorokat (ezt a rómaiakról vették) egy nagy központi törvényhozó épületbe, a Kongresszusba (Kapitóliumnak hívták, nagy fehér kupolával). A szenátorok meg a képviselők aztán addig vitatkoznak, amíg meg nem hoztak egy törvényt.

A törvényeket egy ember, az elnök hajtatja végre, őt azonban két lépcsőben választják: először az állampolgárok olyan személyeket bíznak meg, akik majd a nevükben szavaznak valamelyik elnökjelöltre. Az elnök 4 évig irányítja a hadsereget, a minisztereit (addig beköltözik a Fehér Házba, amit, a fővárossal együtt, szépen megterveztek és felépítettek, és Washingtonról nevezték el), megtagadhatja egy-egy törvény végrehajtását (ezt egyszer visszaküldheti a kongresszusnak), a legfőbb bírókat élethossziglan kinevezi, de hogy ne legyen túlzott hatalma, intézkedéseit a kongresszus ellenőrzi, és a bírók is figyelnek, nehogy jogtalanságot tegyen.

A szabadság áldásai

És hogy miből tudták a bírók megállapítani, mi a jogtalan? Úgy, hogy pár év múlva elkészült az amerikai nemzet alkotmánya, amiben nemcsak azt írták le, milyen szabályok szerint kell megválasztani az elnököt meg a szenátorokat, hanem azt is kikötötték, mit tehet, és mit nem tehet az elnök. Később 10 pontban az emberi jogokat is mellékelték az alkotmányhoz: ebben biztosították, hogy mindenkinek joga van a véleményt szabadon elmondani vagy leírni, panaszát elmondani, fegyvert viselni, saját tulajdonához ragaszkodni, bűnügyben saját magát védeni és addig ártatlannak mondani magát, amíg nem bizonyosodik rá, hogy bűnös. A túlhatalom ellen tehát fékeket és biztosítékokat építettek be a demokratikus rendszerbe, és példát mutattak más országoknak, hogyan kell alkotmányt írni.

Az alkotmánynak azonban voltak hiányosságai is, a nők meg a fekete rabszolgák sem kaptak szavazati jogot, sőt magát a rabszolgaságot sem tiltották meg az emberi jogok felsorolásakor, ebből később még csúnya összetűzés alakult ki.

MIKOR TÖRTÉNT: kb. 230 évvel ezelőtt