Tarhonya és papucs. A török uralom Magyarországon

Harc a török uralom ellen 

Mátyás halála óta nagy baj volt Magyarországon. A pénzt gyorsan elköltötték a nagyurak, a trónra egy magyarul sem beszélő, irányítható királyt választottak, a fekete sereget feloszlatták, a parasztokat addig zaklatták, amíg fel nem lázadtak, alig tudták leverni őket. Még nagyobb baj volt, hogy pont ekkor lett a török birodalom ura a világhódító terveket szövögető Szulejmán szultán, akinek hadserege 5-ször erősebb volt, mint a magyaroké. Ráadásul Magyarország nem számíthatott a német császár segítségére sem, aki a franciákkal harcolt.

Elveszett

A tinédzserkorú II. Lajos nem tudott sem pénzt, sem hadsereget gyűjteni. Szulejmán előbb Nándorfehérvár végvárát foglalta el, ezzel az ország védőpajzsa megsemmisült, majd 1526-ban megindult teljes seregével. Mohács mellett a túlerőben lévő, modern puskákkal felszerelt janicsársereg szétverte és legyilkolta az egész magyar kormányt, az uralkodót és akadálytalanul fosztogatott Budán. 

Mivel nem volt király, az aggódó nemesek nagyon örültek volna újra egy magyar uralkodónak, így meg is választották Szapolyai Jánost, aki a leggazdagabb volt akkor. De a főurak nem bíztak benne és inkább a nyugati szomszédot, a német császár tesóját, Habsburg Ferdinándot választották meg.

Sötét árnyak

Így rögtön két király is lett, akik egyelőre azzal voltak elfoglalva, hogy egymás területét próbálták elfoglalni. Ferdinánd természetesen bátyjától, a német császártól kapott segítséget, mire Szapolyai meg magát Szulejmánt hívta be az országba (nagy tévedés volt). Jöttek is a törökök, segítettek Szapolyainak megtartani a fél országot, közben pedig próbálkoztak Bécset is elfoglalni, de az túl messze volt, meg mindig jött a tél, amit a törökök nem szerettek. Amikor Szapolyai meghalt, fiára hagyta országát, amit kezdtek Erdélyi Fejedelemségnek nevezni. Szulejmán meg gyorsan kihasználva a helyzetet, elfoglalta Budát, és onnantól az ország már a harmadik részre is szakadt, amit úgy hívtak: a Hódoltság. Ferdinánd meg az osztrákok meg kezdhettek berendezkedni a védelemre.

Új védművek kellenek

Merthogy a régi, déli végvárakat mind elfoglalta a török, Horvátországtól a Balaton partjai mentén fel az északi hegyekig új várakat kellett építeni, megerősíteni, hogy az állandóan nyugat és Bécs felé támadó Szulejmánt megállítsák. Kelet felé, a Tiszán túl, Erdély évente adót fizetett a szultánnak, így őket békén hagyták. Az Alföld nagy része, majd a Dunántúl déli része, egy egyre szélesedő terület török megszállás alá került 150 évre.

Több hullámban ostromolták a várakat az oszmán seregek. Országos nagy öröm volt, amikor Egerben hosszú harcok után visszaverték az ostromlókat és megvédték a Felvidéket. 15 évvel később viszont az öreg Szulejmán Szigetvárat rohamozta meg, és a bátor Zrínyi Miklós végsőkig kitartó harca ellenére elfoglalta a várat. Mivel a szultán már a végső ostrom előtt meghalt sátrában, utódja és a Habsburg császár békét kötöttek.

Ez sokáig fog tartani

A következő 30 évben patthelyzet alakult ki. A várakra és a benne szolgáló végvári vitézek fizetésére alig volt pénz, pedig még a németek is rendszeresen küldtek segélyeket. A törökök viszont egyelőre Ázsiában harcoltak, úgyhogy csak fosztogatások, meg egymás várainak kisebb támadásai voltak békeidőben. Nyugat- Magyarországon reménykedtek, hogy a Habsburgok majd előbb-utóbb kiűzik a törököket, de erre még nem voltak képesek fegyverzetileg meg pénzügyileg sem.

Megnyílt az első gyrosos a bécsi kapunál

Közben pedig a törökök berendezkedtek a megszállt területeken. A templomokat mecsetekké alakították át (félholddal a tetejükön), és magas tornyokat építettek, ahonnan napi ötször kikiáltók énekelve figyelmeztették a kötelező imákra a muszlimokat. A magyar falvak földjei a szultáné lettek, hacsak ki nem osztotta azokat a lovas katonáknak, amíg hűségesek voltak hozzá, használhatták a földeket. A területet több részre osztották, amiket a pasák meg a bégek irányítottak, Budán sok pasa váltotta egymást. A jogi vitákat a kádi, azaz a bíró döntötte el az ide költöző törökök között, a vallási meg egyéb ügyekben pedig ahhoz fordultak, aki mindent tudott: a muftihoz (ő megnézte, hogy a Koránban mit írnak erről).

Nyilván, ha fenn akarták tartani a hadsereget, adót kellett szedniük a magyaroktól, a harádzsot (ebből lett a harácsol szavunk), de még a kapuadót is beszedték a jobbágyoktól. Azokon a területeken, ahonnan nem menekültek el a magyarok (az Alföld fele kiürült), ott a magyar földesurak is visszajöttek, és ők is beszedték a parasztoktól az adókat. Végvári vitézek kíséretében még a papok is beszedték a tizedet a falvaktól. Az elpusztult falvak helyére a század végén szerbek és más népek vándoroltak be, erősen fogyatkozott a magyarság.

Kücsük tepsziben a patlizsán

A törökök nemcsak katonáikat, kultúrájukat is elhozták Magyarországra. A basák kényelmes palotáikban a puha díványon elhelyezkedve, papucsot húzva lábukra elővették az ibriket (ivóedény) és a findzsát (csésze), amiből a forró, gőzölgő fekete levest (kávé) kortyolgatták, hozzá törökmézet ropogtatva. Lakomáikon finom birkahúst kevertek össze tarhonyával és zöldségekkel, szafttal, bográcsban készült pörköltet fogyasztottak. Étkezés után eljártak a törökfürdőbe, ahol a gőzölgő vízben pihentek, masszíroztatták magukat. Ezek a fürdők Budán a mai napig működnek. Az időjárás azonban, a hideg telek, az egészségtelen mocsarak kipárolgása nyáron a hódítóknak sem esett jól. A magyar népesség nem tért át az iszlám hitre, sok kapcsolat törökök és magyarok között nem volt. Erdélyből gyakrabban indultak Isztambulba követségek, melyek vitték az évi rendes adókat és ajándékokat a török portára.

Fényes szemöldökű pasa! Az erdélyiek még nem hozták az adót! - Micsoda! A lofatot az alfelükbe!

A századvégen nagy háború kezdődött, melyben ugyan a Habsburgok és a velük harcoló magyarok haditechnikában már fejlettebbek voltak, de a szervezetlen hadsereg miatt 15 év múlva a törökök tudtak újabb területeket szerezni. Az ország tovább pusztult, a Habsburg-magyar viszonyt tovább rontotta az, hogy az ország nagy része áttért a református hitre, míg az osztrákok katolikusok voltak, és a 17. században pedig nagy európai háborúk kötötték le a németek erőit Nyugaton.

MIKOR TÖRTÉNT? kb. 450 évvel ezelőtt