IV. Béla és a tatárjárás

András király alatt ugyancsak jól elfogytak a királyi birtokok, mert az uralkodó mindenkinek osztogatott. Ettől nem lett népszerűbb, sőt a főurak még rá is kényszerítették, hogy aláírja az Aranybullát, amiben megígérte, hogy jogtalanul nem fog bármit megtenni.

Persze hogy nem tetszett ez fiának, Bélának, aki megfogadta, hogy gyenge apja helyett ő majd erős királyként fog uralkodni. Ahogy trónra került, elkezdte visszavenni a főuraktól az apja ajándékba adott birtokait, sőt annyira szigorú volt, hogy előtte még leülni sem lehetett senkinek. Sajnos egyes nagyon hatalmas báróknak már ekkor nagy magánhadseregei meg erős várai voltak, és durván összevesztek IV. Bélával.

A biztonság esetére- égessétek el az összes széket a palotában - na akkor próbáljanak leülni!

Ráadásul nagyon rosszul időzített a király, mert ekkor már hírek keringtek, hogy közelegnek a félelmetes mongol-tatár harcosok Ázsia felől. A király el is küldött egy szerzetest, aki először azért indult, hogy a mai Oroszországban maradt magyarokat felkutassa (meg is találta őket), de másodszorra már ezt a területet elpusztították Batu kán tatár hadai, sőt a kán levelet küldött IV. Bélához, amiben megadásra szólította fel.

"Elnézést, Julianus vagyok, merre van az út Bolgárországba? - Ez uton kel mene neked ketü napa lesze naty naty faluu - Hoppá,hoppá jól hallom, hogy magyarul tetszik beszélni?"

IV. Béla bízott a nagyon jó harcos kunokban, akik amúgy is utálták a tatárokat, másrészt szívesen kértek volna védelmet Magyarországon, úgy hogy a király befogadta a népet. Közben a tatárok lerohanták az oroszokat, Kijevet meg más városokat gyújtogattak. Sajnos a királyt utáló főurak megvádolták a kun vezért hogy "tatár ügynök", és leszúrták, mire a kunok fosztogatva kivonultak az országból.

"-Ezek a birkafejű kunok letapossák a vetést, mert nem bírnak leszállni a hülye lovukról. - Ja, ez az, meg csúnyán is beszélnek, a kurafiak!"

Béla még megpróbált határzárat telepíteni a Kárpátokban meg összegyűjteni valami sereget, de ez már túl késő volt, az egyébként is sokkal gyorsabban mozgó tatárok három irányból is betörtek az országba. Béla a zsoldosaival (a főurak nem küldtek seregeket) Pestről Muhiig, a Sajó folyó mellé vonult, és ott letáboroztak, egy nagyon kevéssé védhető sík terepen, a szekereikkel vették körbe magukat. Ezt használták ki a tatárok és először nyilakkal felgyújtották a szekértábort, majd körbevették a magyarokat és rájuk támadtak.

A menekülő ember

A király csak nagy nehezen tudott kimenekülni a táborból, a tatárok azonnal üldözték. Bécsben az osztrákok elfogták, és kizsaroltak tőle három magyar megyét. Végül Bélának a horvát tengerparton egy szigeten sikerült elrejtőznie. Segítséget sem a németek, sem a franciák nem küldtek.

A tatárok az ország keleti részét fosztogatták, meg Erdélyt, aztán Pestet is felgyújtották, majd télen átkeltek a befagyott Dunán, de a Dunántúlon a megerősített várakat (Esztergom, Fehérvár, Sopron, Veszprém, Győr) nem tudták megostromolni. Mivel a horvát területeken sem sikerült a királyt elfogni, az oroszok is mozgolódtak, és Batu kán szeretett volna a meghalt mongol fő kán helyébe lépni- ezért a tatárok a következő tavasszal kivonultak az országból. Egyes helyeken a lakosság fele is elpusztulhatott.

Na, itt van Pest, ott meg szemben legyen a pesti Újhegy városa. -Inkább nevezzük Budának, királyom!

Béla azonnal visszatért és hozzákezdett az ország újjáépítéséhez. Kővárakat épített, vagy támogatta a főurakat, hogy az ország nyugati és északi részén felépítsék modern váraikat. Ehhez birtokokat is adományozott. Maga felépítette Visegrád és Buda várát, ezek később az ország központjai lettek. A városok falakat építettek. Persze megint csökkentek a király saját bevételei, úgyhogy kitalálták a határon szedett vámokat meg támogatták a kereskedelmet is. ettől kezdve a hadseregben is egyre több lett a páncélos lovag, mert ezek voltak a leghatékonyabbak a tatárok ellen.

A király visszatér

Béla visszahívta a kunokat is és hatalmas területeket kaptak a mai Kiskunság meg Nagykunság nagy részén. Külföldről még telepeseket is hívott, mert a lakosság igen lecsökkent, ezek németektől kezdve a románokig sokan voltak. A meggazdagodott nagyurak egyre bátrabbak lettek, és kihasználták a király és fia közti ellentétet: IV. Béla és fia, István között csak húguk, Margit tudott békéltetni (ő aztán elvonult a Margitszigetre, annyira megunta az egészet), de ekkorra már a főurak egész megyék felett uralkodtak, és a király csak a kisebb nemesekre számíthatott, hogy mellette állnak.

Kérdések:

• Miért nem volt jó a nagy birtokelosztogatási politika?
• Milyen volt a kunok harcmodora, ami miatt IV. Béla hasznukat akarta venni?
• Mi volt a szekérvár előnye a csatában?
• Miért hívták a tartományurakat így?

MIKOR TÖRTÉNT? kb. 770 évvel ezelőtt