A reformáció

 

Le a búcsúcédulával- 

A reformáció okai, kezdete, irányzatai, kulturális hatása

 

A reneszánsz idején a pápák és a főpapok is egyre gazdagabbak lettek, és nem tartóztatták meg magukat az élvezetektől. Bárki lehetett püspök, ha elég sok pénzért megvásárolta a hivatalt, a főpapok szeretőket tartottak és óriási birtokaikat irányították. A pápa más országok ügyeibe is beleszólt, és az ottani adókat fényűzésre meg Rómában egy új templom építésére költötte. Főleg a németek panaszkodtak, mert ott több fejedelem úgy érezte, az ő országából viszik ki a papok a pénzt, a nép meg elhitte, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával megválthatják majd pokolbéli szenvedéseiket.

És akkor dühbe jövünk...

Martin Luther alázatos szerzetesként ment Rómába zarándokolni, de amit ott látott. felháborította: ereklyékhez imádkoztak, szentek csontjait csókolgatták, és a pápa minden kritikát elfojtott. Luther dühösen tért vissza Németországba, és 95 pontban fogalmazta meg kritikáját: sem a papok, sem a pápa nem bocsáthatja meg a bűnöket Isten helyett, és ebből nem lehet, nem szabad pénzt csinálni, hit nélkül pedig senki sem kerül a mennybe. Luther vitának szánt irata óriási érdeklődést keltett, a szegény emberek és a gazdag fejedelmek is támogatták, mert szegényebb egyházat akartak.

Ezt túléltem!

A pápa azonban kiátkozta és az egyház ellenségének nyilvánította ki Luthert (lényegében váltságdíjat tűztek ki a fejére). Hiába akarta azonban a német császár is visszavonatni Lutherrel kijelentéseit, ő nem hagyta magát, és nagyhatalmú fejedelmi barátai segítségével elrejtőzött, miközben a Bibliát németre fordította, hogy a nép is megértse (a pápa ezt is ellenezte, mivel a szentírás túl magas az egyszerű emberek értelmének).

"-Azonnal visszavonod, amit a pápáról mondtál - De miért?- Csak! - Érveitek vannak? - Én vagyok a császár! - Ha nem tudsz érvelni, sajnos, nem vonok vissza semmit!"

Az új hit (az evangélikus) olyan gyorsan terjedt, hogy hamarosan a német császár ott találta magát, hogy az ország fele áttért Luther tanaira, elutasította a gyónást, és a fejedelmek elkobozták az egyház birtokait. Ezért megtiltotta, hogy Luther követői terjesszék a vallást. Az ez ellen tiltakozók lettek a protestánsok.

Fejest a medencébe

Luther egyik követője még tovább ment: azt akarta, hogy az emberek felnőttkorukban dönthessék el, meg akarnak-e keresztelkedni (ekkor tartják ünnepélyesen, hogy bemerülnek egy medencébe). Ők lettek a baptisták. Nemsokára fegyverrel csaptak össze katolikusok és reformátusok, majd a béke arról rendelkezett, hogy a földesúr döntheti el, milyen vallás lesz a saját birtokán, és aki oda költözik, annak át kell térnie.

Luther hívei megengedik a papok házasságát, és a misén csak jelképesnek tartják a bor és a kenyér fogyasztását. Svédország, Dánia, Norvégia hamar átvette a vallást, Angliában pedig VIII. Henrik is a lutheri a tanokhoz hasonló egyházat hozott létre, aminek saját magát tette meg a vezetőjének (miután a pápa nem engedte meg neki, hogy elváljon a feleségétől).

Fekete köpenyek, fekete emberek

Svájcban azonban (akkor már félig független ország volt) még tovább mentek, ott egy francia lelkész, Kálvin talált ki egy teljesen új rendszert. Azt gondolta, az egyházat ne is a papok, hanem a megválasztott polgárok irányítsák, főleg a pénzügyeket, és ahol lehet, spóroljanak. Kálvin egész Genf ura lett, és nagyon komolyan vette a spórolást: nemcsak a kocsmákat és színházakat meg egyéb szórakozóhelyeket zárták be, de még a nőknek is el kellett égetniük ékszereiket, díszeiket. Komor, puritán (egyszerű) fekete ruhákba jártak és templomaikat is a fehérre meszelt falakon kívül csak egy-két fakereszt díszítette.

"-Kérem, azt kiírni a kocsma helyett, hogy étterem, és aki káromkodni mer, azt azonnal távolítsák el. És a pulton legyen egy Biblia! És azonnal tessék hosszúnadrágot felvenni!"

Kálvin szerint Isten már mindenkiről előre eldöntötte, hogy a mennybe vagy a pokolba kerül, ez ellen nincs mit változtatni, viszont ha sikeres vagy, akkor ez egy jel lehet, hogy téged jó helyre szán. Kálvin továbbá azt tanította, zsarnok és elnyomó királyokat nemcsak le lehet váltani, hanem meg is kell ölni, mert ez Isten parancsa.

Öldöklés a Louvre mellett

Svájc, a hollandok, a skótok és az angolok egy része át is tért a református hitre, megfogadták Kálvin tanácsát és később le is fejezték egy királyukat. A franciáknál bonyolultabb volt a helyzet, ott a katolikus király ravaszul vendégségbe hívta református ellenfelét és barátait, majd Párizsban egy éjjel tömegmészárlást rendeztek (csecsemőket is a Szajnába dobálva, mert jobb megelőzni, hogy felnőve reformátusok legyenek).

A reformátusok meggyilkolása azonban hatástalan volt, a pápa hiába indította el az ellenreformációt, rájött, hogy saját egyházában is változtatásokat kell hoznia. A papokat erkölcsösebb életre nevelték, oktatták, de megpróbálták a református könyveket betiltani, elégetni (sokszor a szerzőjükkel együtt). A jezsuita szerzetesrendet direkt azért hozták létre, hogy beépüljön a különböző országok királyi udvaraiba, és visszatérítsen a katolikusokhoz sok embert, meg kémkedjen (vatikáni James Bondok).

Ellenreformáció

Új stílusban, barokk templomokat építettek, melyek annyira díszesek, látványosak, szemet gyönyörködtetőek voltak, hogy a híveket lenyűgözze és megtartsa őket. Olaszföldön és a spanyoloknál meg Franciaországban megmaradt a katolikus egyház erősnek.

A reformátusok (és aztán később a katolikusok is) iskolákat, egyetemeket hoztak létre, a könyvnyomtatás elterjedésével gyorsabban terjedtek a hírek is, sok országban Biblia-fordításokat csináltak, zenét oktattak, sőt, felvetődött, hogy a nők is járhatnának iskolába.

MIKOR TÖRTÉNT? kb. 500 évvel ezelőtt


TANKOCKA

Oldd meg a tesztet!

Készülj!  © 2017 Vit Olivér 
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el