15. Olasz-német egység
Vérrel és vassal:
az egységes Olaszország és Németország létrejötte

Hosszú idő eltelt már a napóleoni háborúk óta, amikor az 1850-es években újabb európai háború robbant ki a nagyhatalmak között. A török birodalom ellenőrizte a tengerszorosokat Európa és Ázsia között, de ekkor már túl gyenge ország lett. A cári Oroszország viszont szeretett volna a Földközi-tenger felé terjeszkedni, sőt hamarosan a tengerszorosokért is megindult.
Kapjuk el a medve tökét!
Egy még erősebb Oroszországot azonban sem az erőegyensúlyra törekvő Viktória királynő és angol kormánya, sem az ekkor trónra kerülő Bonaparte Lajos, Napóleon unokaöccse, a francia császár sem szeretett volna. Ezért Törökország mögé álltak. A brit oroszlán és a franciák hadihajókat küldtek a Fekete-tengerre és partraszálltak a Krím-félszigeten. Ferenc József, Ausztria uralkodója nem segített a cárnak, annak ellenére, hogy az oroszok segítettek neki leverni a magyar szabadságharcot.
Szevasztopol, télen
A kegyetlen télben hosszú állóháború kezdődött, megjelentek az első modern robbanó tüzérségi lövedékek. Az angol tiszteket csak Lord Cardigan feleségének kötött kabátkája, a történelem első kardigánja tartotta melegen sátraikban. Az egyesült európai erők megtörték az orosz hadsereget, a cár öngyilkos lett, a krími háború miatt egy időre Oroszország kiesett a nagyhatalmi játszmákból.
Viva l'Italia!
Annál többet nyert a Krímben a franciák mellett harcoló, kis itáliai ország, Piemont-Szardínia. Királya, Viktor Emánuel és miniszterelnöke, Cavour szerették volna a francia támogatást megnyerni céljukhoz: Itália egyesítéséhez. Mivel Észak-Itáliát a Habsburgok, Dél-Itáliát a Bourbonok tartották hatalmuk alatt, Róma és környéke pedig a pápai állam része volt, Cavour óvatos diplomáciával először felajánlotta Nizzát és Savoyát Franciaország számára, cserébe pedig III. Napóleon császár támogatását kérte egy Habsburg ellenes háborúhoz.
A Milánóhoz és Velencéhez ragaszkodó Ferenc József könnyedén belement a háborúba a jelentéktelen Piemonttal, de a francia seregek óriási vereséget mértek rá Solferinónál 1859-ben. A sebesültek nagy száma miatt egy svájci üzletember létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet. A siker után Lombardia Piemonté lett, III. Napóleon azonban, mindenkit átverve, gyorsan békét kötött a Habsburgokkal, nem kívánva egy nagy olasz állam megszületését a szomszédjában.
Jönnek a vörösingesek!
Azonban a folyamat megállíthatatlan volt: Észak kis olasz államai (Toscana, Bologna) egymás után csatlakoztak az Olasz királysághoz, majd Cavour miniszterelnök halála után fegyveres harc tört ki Itália többi részének egyesítéséért. 1860-ban a forradalmár és tengerész, Garibaldi 1000, vörös inget viselő önkéntessel partraszállt Szicíliában (az ezrek között sok magyar katonatiszt is volt). Véres utcai harcokban elfoglalták Palermót, átkeltek Nápoly felé, mire az egész Bourbon királyság összeomlott. Az elfoglalt területeket Garibaldi átadta Viktor Emánuel királynak, akit az egységes Olaszország uralkodójává kiáltottak ki.

Tutto bene, grazie!
Hátravolt azonban még Velence, ezt csak akkor sikerült megszerezni, amikor a Habsburgokat a poroszok is megverték 1866-ban. Garibaldi közben sikertelenül ostromolta Rómát, ezt azonban csak a francia csapatok távozása után, 1870-ben tudták elfoglalni. Az új olasz állam közepes hatalom lett, északon fejlett iparral, délen elmaradt, a maffia uralta területekkel, katonai ereje messze alul maradt. A következő évtizedekben gyarmatosításba kezdtek Afrikában, ahol sikerült Líbiát megszerezniük.
Vérrel és vassal
1848-ban a németek is mozgolódtak, de a Habsburgok és az oroszok megakadályozták az egység megszületését. Poroszország, Berlin központtal a 19. század közepére a németség nagyobb részét egyesítette egy hatalom alatt, a 30 német államocska között nem voltak ugyan vámhatárok, de Bajorország és Baden tartottak a porosz vezetésű német államtól, ők inkább Ausztriát támogatták. Ferenc Józsefet azonban nem választották meg német császárrá, így nem egyesülhetett Ausztria és Németország egy nagynémet egységbe.

Hüvelyt a tolózárba!
Ehelyett I. Vilmos és tehetséges kancellárja, Otto von Bismarck háborúval kívánta rendezni a német birodalom feltámasztását. A porosz-osztrák "testvérharcban" a gyorsan mozgó porosz hadsereg betört a Habsburg-birodalomba és Königgratz-nél a modern, hátultöltős ismétlőpuskákkal felfegyverzett katonák súlyos vereséget mértek Ferenc Józsefre. Ezekkel a fegyverekkel 5 lövést is le tudtak adni, amíg az osztrák katonák egyet próbáltak lőni.
A győzelem után Bismarck békét ajánlott, mert a Habsburgokat a jövőben, mint szövetségest tervezte megtartani. Egy évvel később létrejött az Északnémet Szövetség, amelyből már csak a délnémet államok maradtak ki, ezek azonban Franciaország támogatásában bíztak. III. Napóleon egyre jobban aggódott a veszélyes szomszéd erősödésétől, ezért hadat üzent, és a katonák "Fel Berlinbe" csatakiáltással készültek a poroszok ellen, miközben Bismarck az egész hadsereget vasúton nagyon gyorsan a francia határra rendelte.
A második birodalom születése
Sedannal a porosz sereg elsöprő győzelmet aratott, a németek megszállták Párizst, bevonultak Versailles-ba, ahol Bismarck kikiáltotta I. Vilmost a Második Német Császárság uralkodójának (abban a tükörteremben, ahol a francia királyok uralkodtak). A megalázás és hadisarc után a németek elvonultak, de elcsatolták Franciaországtól az amúgy is főleg németek lakta Elzász-Lotharingiát, III. Napóleon pedig trónját vesztve száműzetésbe menekült, Franciaországban újra kikiáltották a köztársaságot.

Az új Németország Európa legerősebb, legnépesebb nagyhatalma lett, felborítva az erőegyensúlyt is. A legyőzött Franciaország ettől kezdve 40 évig a revans-ra, a németek elleni bosszúra készült, a németek viszont nagy hadseregfejlesztésbe és gyarmatosításba kezdtek, ami aztán már Anglia hatalmát is veszélyeztette.
Kérdések:
1. Milyen területet féltettek az angolok az oroszoktól?
2. Mi bizonyítja a krími háborúban, hogy a nagyhatalmak közötti szövetségek nem barátságon, hanem az aktuális politikai érdekeken alapulnak?
3. Hány katonai kudarcot kellett Ferenc Józsefnek elszenvednie és hány diplomáciai sikertelenséget 1849 és 1870 között?
4. Hogyan segítették magyarok az egységmozgalmakat?
5. Melyik országoknak nem állt érdekében egy egységes Németország megalakulása és miért?
6. Miért volt modernebb a porosz hadsereg, mint a francia és az osztrák?
MIKOR TÖRTÉNT? Kb. 150 évvel ezelőtt
Königgratz, ma Hradec Králové Csehországban