Te tetted ezt király! Önkényuralom és kiegyezés

Az Osztrák-Magyar Monarchia születése

"Most tél van és csend és hó és halál."- írta a költő 1849-ben, amikor a szabadságharc leverése után a bosszúszomjas Ferenc József Haynaut bízta meg, hogy végrehajtsa a halálos ítéleteket a 13 aradi honvédtiszten és Batthyány miniszterelnökön. A '48-ban kiharcolt törvényeket (a jobbágyfelszabadításon kívül) visszavonták, Ferenc József célja Magyarország beolvasztása volt egy új, abszolút módon irányított Habsburg birodalomba.

A következő évben azonban a nemzetközi tiltakozás a szokatlan véres bosszú miatt, Haynaut menesztette a császár, és egy Bach nevű tisztviselőt nevezett ki 9 évre Magyarország miniszterelnökének. A Bach -rendszer idején Magyarországot a vármegyék helyett 5 kerületre osztották, tiltva mindent, ami a forradalomra emlékeztetett: magyar zászlót, magyar viseletet, Kossuth-szakállat, nótát és politikai vicceket.

És akkor megjött az érettségi...

Az 50-es években bevezették az osztrák jövedelemadót és forgalmi adókat, a modern büntető és polgári törvénykönyveket, az oktatásban egységes tantervet adtak ki, megjelent az osztályfőnöki rendszer és az érettségi. A belügyminisztérium létrehozta a rendőrség és a csendőrség testületeit, titkosrendőrök jelentették fel a "lázadó" magyarokat. A központi hivatalokba cseh és osztrák hivatalnokokat neveztek ki, látványosan magyar ruhába öltöztetve őket, ezeket azonban csak gúnyosan Bach-huszároknak hívták.

Egyszerűen: nem

A nyomasztó hangulatban a politika vezetője Deák Ferenc lett. A Pestre költöző Deák meghirdette a passzív ellenállást (aki csak tud ne vállaljon hivatalt, ne fizessen adót, szegje meg a gyűlölt osztrák rendeleteket). A magyar nemesség egy része, a 48 előtti tisztviselők visszatértek a vármegyék hivatalaiba, mások elutasították a felajánlott állásokat, de sokan anyagilag nem tudták megtenni az ellenállást, mások inkább elfordultak a politikától, és voltak magányos harcosok, merénylők is.

Kossuth apánk nem felejt

A külföldre emigrált szabadságharcosok- Kossuth, Teleki, Klapka - azonban továbbra is bíztak benne, hogy egy újabb forradalmat indíthatnak, a francia császár, az olasz "testvérek" segítségével. Nagy reményekkel támogatták az olaszokat Ausztria ellen. A solferinói vereség hatására Ferenc József Ausztriáját az államcsőd, az elképzelt újabb magyar forradalom is fenyegette, ezét a császár 1859-ben menesztette Bachot és enyhíteni készült az önkényuralmon.

Közeledés

Az 1860-as "októberi diploma" egy olyan birodalmi parlamentet képzelt el, melyben a magyarok csak kisebbségben vannak, saját képviselőikkel. A terv egyszerre volt alkotmányos és önkényuralmi. Az uralkodó továbbra is egyedül irányította volna a hadügyet és külügyet. Sem ezt, sem az ötlet továbbfejlesztését az 1861-ben összeült magyar országgyűlés nem fogadta el. Az országgyűlésen megalakult a magyar politikai élet két pártja, az egyik Deák vezetésével, elismerte az uralkodót, mint jogos magyar királyt, a másik, Teleki László vezetésével, Ferenc Józsefet koronázás nélkül nem ismerte el királynak. A vita hiába volt, a császár feloszlatta az országgyűlést, és újabb "ideiglenes állapot", újabb önkényes uralom következett.

Kossuth közben egy olyan terven dolgozott, mely egyesítette volna Szerbiát, Romániát, Horvátországot és Magyarországot egy "Duna-menti Egyesült Államokká", négy fővárossal, mint központokkal. A Duna-menti országok "föderációja" ötlet azonban sem a magyaroknak, sem a nagyhatalmaknak nem tetszett, akik meg akarták tartani a Habsburg birodalmat az oroszok ellensúlyaként.

Húsvétra szeretettel

Miközben közeledett az összeütközés Ausztria és Poroszország között, magyar részről óvatos tárgyalások kezdődtek. Deák Ferenc hosszú cikkben ismertette elképzeléseit egy olyan birodalomról, melyben egy közös uralkodó, közös hadsereg mellett külön alkotmányos országgyűlések működnek, és Magyarország fenntartja az egységet Ausztriával. Az 1866-ra összehívott országgyűlés azonban a közben kitört porosz háború miatt késett, a súlyos vereség hatására Ferenc Józsefnek is egyre sürgetőbb lett a kiegyezés a magyarokkal. Az 1867-es országgyűlés 69 cikkelyből álló törvényben fogadta el az új állam, az Osztrák-Magyar monarchia megalakulását, és a kétközpontú (dualista) állam működésének szabályait. "Ferenc Jóskát" magyar királlyá koronázták.

Kákánia (K.u.K.) avagy egy nagy birodalom Európa közepén: a Monarchia

A kiegyezés nem adta meg teljesen Magyarország függetlenségét, de az akkori helyzetben, 18 év önkényuralom után reális kompromisszum volt. Ferenc József maradt a közös uralkodó, az ország önállóságot kapott minden ügyben, kivéve a hadügy, pénzügy, külügy területén, itt közös minisztériumok működtek. A közös (kaiserlich und königlich, császári és királyi) hadsereg vezetője is Ferenc József maradt, a katonák német vezényszóra engedelmeskedtek. A közös ügyek intézését egyszer Bécsben, egyszer Budapesten intézték, oda 60 fős küldöttségeket indítottak mindkét országból. Gazdaságilag is ki kellet egyezni, itt 30-70 %-os arányban vállalta Magyarország és Ausztria a költségeket, de ezt 10 évente újratárgyalták. Megszűntek a vámhatárok, akadálytalanul mozoghatott a munkaerő, a tőke és az áruk a Monarchiában.

Császármorzsa

A kereskedelem megkönnyítésére pár év múlva bevezették a méterrendszert, egységesítve a mértékeket. A birodalom valutája az erős aranykorona lett (200 koronás fizetés mellett 3 kg kenyér ára volt 1 korona). Összekapcsolta a Monarchiát a közös postaszolgálat, a kiépült távíró, majd telefonvonalak a fővárosok között, a vasúthálózat és a közös konyhaművészet (a dobos torta, a zserbó, a bécsi kávé, az Unicum a Monarchia védjegyévé vált.). A birodalom szinte teljesen önellátó terület volt: néhány luxuscikk (pl. kávé) és ásványkincs (pl. ólom, réz) kivételével mindent megtermeltek itthon, sőt nagy mennyiségű fát, tojást, bőrt, szenet, üveg és sört exportáltunk a fiumei kikötőből.

Jó volt-e nekünk?

A kiegyezés pozitívuma, hogy Magyarország gyors gazdasági fejlődésnek indult a következő majdnem fél évszázad alatt. Kiépült a demokratikus jogállam, az állam támogatta a közlekedést és az ipart. Hatalmas kulturális virágzás is volt. Azonban mégis: Magyarország már egy elavult birodalom része maradt, eltorzult ipari szerkezettel, ahol a kisüzemek meg az óriásvállalatok között szinte alig voltak középüzemek. A 15 népből álló, soknemzetiségű államban a németek és magyarok is kisebbségben voltak.

A nagyhatalmi politika végül oda vezetett, hogy a Monarchia belépett a világháborúba, és ez az egész birodalom széthullását okozta. A következő évtizedre pedig, Deák halála után- többé nem lesz az országnak olyan nagy politikus tehetsége, mint a reformkor "nagy magyarjai" voltak.

Mikor történt? 150 évvel ezelőtt