Árpádsávos liliomok- A magyar gazdaság és társadalom Károly Róbert korában

Caroberto 12 éves kora ellenére komolyan és méltóságteljesen állt a nápolyi gálya parancsnoki hídján. 1300 augusztusát írták ekkor és a hajó kikötéshez készülődött a horvát tengerparton, Split kikötőjében. A nápolyi Anjou herceg mellett testőrségének kapitánya állt. Nem kis feladatot bízott rájuk a nagymama, Magyarországi Mária, IV. Béla magyar király unokája. Carobertot a magyar trónra kell ültetni.

Az utolsó Árpád-házi király 1301-ben meghalt, ezért a kis Caroberto reménykedhetett, hogy ő-mint a francia király távoli rokona- megkaphatja Magyarország trónját. Egyelőre azonban egyedül volt, maximum a pápa támogatta, a korona sem volt meg, az ország pedig a kiskirályok kezén volt, akik jól kinevették a kissrác próbálkozásait. Hiába is koronázták meg egyszer, az nem ért semmit. Csak harmadszorra sikerült, a visszaszerzett Szent Koronával. Szerencsére voltak nemesi családok, akik a nápolyi pályázót támogatták, aki honoráriumként sok földbirtokot ígért nekik. Így lettek a Szécsényiek gazdagok.

Kicsi Karcsi gyorsan felnőtt

10 évvel később nagy csatában győzte le Károly Róbert (mert a magyarok nem tudták kimondani a "káróbertó"-t) a kiskirályokat, hamarosan pedig a nagy ellenfél, Csák Máté is meghalt, ezután pedig egy szép palotában rendezkedett be az új király Visegrádon. A kapura pedig kitűzték a liliomos zászlót.

Aztán Károlyra várt, hogy sok pénzzel töltse meg a kiürült kincstárat, kereste is a jó kis adóztatási lehetőséget. Betiltotta az összes pénzt és csak az új aranyforintot lehetett használni (erre is liliomot nyomtak, Körmöcbányán, eredeti magyar bányákból felhozott aranyból). Annyi aranyunk volt, hogy egész Európa innen vásárolta, évente 1 tonnát hoztak fel a német bányászok. Nem is kevertek az aranypénzbe többször ezüstöt meg rezet, 1 forint annyit ért, mint 5 paraszt egész éves adója.

-Ez a firenzei fiorino tök jó pénz, de itt ejtsük csak forintnak, hagyjuk az olasz szavakat!

Károly Róbert rájött, hogy a parasztoktól érdemes a legtöbb adót szedni (a nemesek úgysem adóztak), ezért egy nagy szekérrel meg a telken egy nagykapuval rendelkező paraszt kifizette a kapuadót. Károly eltörölte az útdíjakat meg a kompoknál az átkelési pénzt, inkább a nyugati meg a lengyel határon kellett a külföldi kereskedőknek vámot fizetni, ha Magyarországra akartak jönni- igaz, csak alig 1-2%-ot. Időnként még rendkívüli adókat is kivetett, ha éppen kellett a háborúra.

A magyar kereskedők viszont kénytelen voltak Bécsben a vásárokon, az osztrák árakon adni a termékeiket- ezért Károly összefogott a lengyel meg a cseh királlyal és Visegrádon jól összeszövetkeztek az osztrákok ellen és elkerülő utat építettek Prága felé. Így már ez sem volt gond.

• Apropó, közben ígérd meg király testvér, hogy ha nincs fiad, az én fiam, a kis Luigi- Lajos kapja meg a trónt Krakkóban!

Bőven volt tehát pénz, ebből Károly Róbert hadsereget toborzott, de szükség volt a bárók magánhadseregeire is, akik külön szurkolói csapatokban, saját zászló és címer kitűzésével gyűltek mindig a táborba. Károly halálakor tömött kincstárat hagyott fiára, Lajosra, aki még a lengyel trónt is megörökölte. De Lajos a pénzt a háborúkra költötte, mert bosszút akart állni meggyilkolt öccse miatt Nápolyban, ahol Toldi Miklós volt az egyik tehetséges harcosa. A király igazi lovagként az első sorokban harcolt, amíg testőrei vissza nem vonszolták a sátrába, mert attól tartottak, hogy lelövik a várostrom közben.

Otthon aztán Lajos egy törvényben megtiltotta, hogy a nemesek eladhassák birtokaikat, viszont a saját parasztjaiktól külön adót szedhettek be (ez lett a földesúri kilenced). Lajos korában a kis Caroberto-t támogató közepesen gazdag nemesekből újabb bárói-hatalmas csoport alakult ki. Mindenki megnyugodott, hogy az Aranybullában leírt jogokat Lajos nem vette el a nemesektől. 

Viszont Diósgyőrben igazi lovagi tornákon mutatták be, milyen jó harcosok a magyarok. És lengyel király is volt, bár a lengyelek nem nagyon kedvelték, ezért inkább csak Magyarországon érezte jól magát. Károly Róbert meg Lajos is próbálták a magyar városokat is támogatni, ezért csak egyszer egy évben szedték be tőlük az adót, csak hát elég kevés polgár lakott azokban, akkor is németek meg zsidók.

Kérdések:

• Kik támogatták a gyermek Károly Róbertet?
• Miért kellett többször megkoronázni Károly Róbertet?
• Hogyan lehetett kijátszani a kapuadó fizetését?
• Mit jelentett a bécsi árumegállító jog?
• Mi volt a harmincadvám?
• Mikor volt már elavult az ősiség törvénye?

MIKOR TÖRTÉNT? kb. 700 évvel ezelőtt