RÉGI REND ÉS ÚJ ESZMÉK

A Napkirály Franciaországa a 18. században is Európa egyik nagyhatalmának számított, de a királyságnak már kicsit sem volt akkora tekintélye, mint XIV. Lajos idején.  A felvilágosodás új gondolatai, az amerikai alkotmányban leírt szabadságjogok gyorsan terjedtek. Nemcsak a nemeseg és a papok egy része szeretett volna már kapitalista módon vállalkozni, de  a polgárok is egyenlő gazdasági-politikai beleszólást akartak a hatalomba. Végül az államcsőd közeli helyzet, az egymást követő hideg telek és éhínségek miatt az új király, XVI. Lajos arra kényszerült, hogy összehívja a rendi gyűlést. 

Itt már azonban a "harmadik rend" egyenlő jogokat követelt, és egy új alkotmányt, meg alkotmányos királyságot látott volna szívesen, angol példára. A király, nem kicsit félreértve a helyzetet, erőszakkal akarta bezáratni a gyűlést, közben azonban Párizsban nagy tömegek lázadtak fel, megostromolták a gyűlölt börtönt, a Bastille-t. A forradalom gyors terjedése miatt pánik tört ki: miközben a parasztok kastélyokat gyújtogattak vidéken, a nemesség összepakolt és a szomszédos német államocskákba emigrált.  Az elavult földesúri-jogi rendszernek végül egy éjszaka maga a nemesség vetett véget: lemondtak minden előjogukról, eltörölve a robotot, tizedet, földesúri adókat. A "szabadság, egyenlőség, testvériség"  jelszó nevében megfogalmazták, hogy minden francia állampolgár ugyanúgy a jogállam tagja, állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Az olyan jelképek mellett, mint a háromszínű zászló, a kokárda, a vörös sapka és a "Szabadság nőalak", hamarosan egy sokkal kézzelfoghatóbb dokumentumot állítottak össze, elsősorban a pár évvel korábban készült amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára: megszületett az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. 

Alapkérdések

Első változatát La Fayette fogalmazta és Thomas Jefferson, az amerikai függetlenségi nyilatkozat szerzője is átnézte. Legfontosabb gondolata, hogy a Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan kimondja, hogy "minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik". Ez az alapja a híres hármas jelszónak: szabadság, egyenlőség, testvériség. 

A Szabadságot a IV. cikkely határozza meg, de több is foglalkozik ezzel a gondolattal ( A szabadság fogalmába így beletartozik a pluralizmus is (szabad a véleménynyilvánítás, illetve el kell fogadni, hogy párhuzamosan lehetnek más vélemények is) amely szintén a felvilágosodás gondolata. Kimondja, hogy szabad vallásgyakorlat van, ennek hatására jelennek meg a nem hívők csoportjai is. 

Az Egyenlőség gondolata a felvilágosodáskori istenfelfogás következménye. Olyan módon, hogy ez az új gondolkodásmód nem fér össze a korábbi elképzeléssel, mely szerint a király Isten kegyelméből uralkodik. Megalkotják ezért a Népfelség elvét.  

A Jognyilatkozatban is fellelhetjük azt a határozatot, hogy a parlamenti választásoknak szabadnak kell lenniük. Montesquieu: A törvények szelleméről című alkotásában kimondja, hogy a hármas hatalom (törvényhozói, bírói, végrehajtói) közül bármely kettő egy kézbe kerülésekor zsarnokság, elnyomás alakulhat ki.  Ezeken kívül még kiemelkedően sokat hallunk a tulajdonról. A tulajdon, a XVII. pont szerint szent és sérthetetlen. Ez a cikkely szemlélteti a legjobban, hogy a polgárság nézeteivel van dolgunk. A sajtószabadság gondolata is fellelhető a Nyilatkozatban, a baloldali sajtó ezt mégis támadta, hiszen a közösséget sérti, ha nem jó cikkek jelenek meg. Külön foglalkozik a személyiségi joggal, a személyi szabadsággal.  

Pontról pontra

1. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; akkor lehet csak különbség, hogyha valaki hasznos a többi ember számára. 
2.  Szabadság, a tulajdon, a biztonság  és az ellenállás joga az alapjogok.
3. A nemzet  adhat csak engedélyt a hatalom gyakorlására. 
4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Tehát addig szabad valamit csinálni, amíg az más ember szabadságát nem sérti, vagy korlátozza a jogait. Ez persze nagy vitákat okozhat, mert nagyon nehéz pontosan értelmezni. 
5. A törvényeknek kell engedelmeskedni, ha nincs valamire törvény, az nem lehet kötelező. 
6.  A törvény mindenkire egyformán vonatkozik és mindenki egyformán lehet állami alkalmazott, ha képes ellátni a feladatát. 
7. Törvénytelenül nem lehet letartóztatni, börtönözni senkit sem. Engedelmeskedni viszont kell mindenkinek!
8. Visszamenőleg nem lehet senkit sem megbüntetni, tehát amíg nemvolt rá törvény, addig nem volt büntetendő! Amúgy sem lehet túl kegyetlen büntetéseket hozni. 
9. Az ártatlanság VÉLELME (addig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak számít). Addig tehát előzetesen, gyanúsítottként van letartóztatásban, és bizonyítani kell, hogy bűnös (még ha bűnösnek vallja magát, akkor is!)
10. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, kivéve ha a meggyőződés  törvényes rendet nem sérti.  
11. Minden  polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, de itt is vigyázni kell: más emberek jogait nem szabad megsérteni, 
12. A jogok megvédésére kell karhatalom (rendőrség, katonaság).
13. Mindenkinek adóznia kell, közösen kell fenntartani az államot, ez a közteherviselés. 
14. A polgárok egyénileg vagy  képviselők útján joguk szavazzák meg az adókat, figyelik, hogy mire költik az adójukat, a pénzüket, és joguk van mindenről tudni. 
15. És minden állami alkalmazottat el kell számoltatni a rá bízott KÖZPÉNZZEL: 
16. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztása nélkül NINCSEN ALKOTMÁNY.
17. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis  igazságos és előzetes kártalanítás fejében.

MIKOR TÖRTÉNT: 1789-ben