A felvilágosult abszolutizmus Mária Terézia és II. József alatt

Elég a sötétségből, mely az emberek fejében van-mondták a filozófusok Franciaországban- ezzel kezdődött a felvilágosodás. Mindenkinek joga van megismerni a világot, a babonák és butaságok ellen harcolni kell, a tudomány eredményeit és az ember jogait le kell írni, hogy a jövő generációi is tanuljanak belőlük. Az ésszerű gondolkodás, és a nép joga, hogy kormányozza magát: ez a két gondolat megváltoztatta a világot. Hamarosan kitört a francia forradalom, amely az egész régi, középkori rendszert elsöpörte. 

Európa távoli, keleti részein azonban jóval fejletlenebb országok voltak, mint Franciaország. Itt nem voltak filozófusok, tudósok, akik leírták volna a felvilágosult gondolatokat. Ausztriában, Magyarországon, Oroszországban a király vagy királynő indította el a fejlesztéseket, mert félt, hogy országa lemarad a Nyugattól. Meg a háborúk egyre többe kerültek. Ezért aztán az uralkodó biztosította a vallásszabadságot, iskolákat, kórházakat építtetett. Több száz manufaktúrát alapított, mestereket hívott az országba. Falvakat építtetett, krumplit és kukoricát ültetett, hogy jobban táplálkozzanak az emberek. A bíróságok védték a jobbágyságot, de a földesúri adók megmaradtak. Már nem voltak olyan kegyetlen büntetések, mint a középkorban.

Csak egy nő vagy, uralkodj csak magadon

Így erősödött meg a porosz állam és hadsereg, így lett nagyhatalom Oroszország és így sikerült Mária Teréziának is Ausztriában és Magyarországon modernizálni az államot. (Alig akarták elfogadni nőként a trónón, sőt a poroszok háborúztak is vele). A királynőre jellemző, hogy nagyon vallásos volt és határozott döntéseket hozott, melyet abszolút (vita nélkül) akart elfogadtatni. De meggyőződése volt, hogy "etetni kell a juhot, ha fejni, nyírni akarjuk", azaz támogatni kell a parasztokat, ha több adót szeretnénk tőlük beszedni. Ezért is hozta rendeletét (mert az országgyűlésen nem is akart vitatkozni a magyar nemesekkel), ami lecsökkentette a jobbágyok robotját heti 1 vagy 2 napra. Így többet tudtak a saját földjükön dolgozni.

Osztrák-magyar nem két jó barát

A királynő igyekezett a birodalom gazdaságát is fejleszteni, ezért magas vámokat szedett minden külföldről behozott árura, ha azt nálunk is gyártották. A magyar iparcikkeket sem akarták, hogy behozzák Ausztriába, ezért a birodalmon belül, az osztrák-magyar határon is vámot szedtek. Bezzeg a magyar búzát meg marhát alacsony vámmal engedték be, hogy a magyarok tudják a bécsieket etetni. A kettős vámrendszer nem tett jót a fejletlen magyar iparnak, alig alakultak manufaktúrák. De ő (meg a fia, II. József) kifejezetten támogatta, hogy a krumplit meg a kukoricát meg hasznos növényeket termeljenek Magyarországon.

Edukációt, de gyorsan!

Hogy a tudatlanság sötétjét megvilágítsa, Mária Terézia új iskolarendszert alapított. 6 és 12 év között szerette volna, ha mindenki iskolába jár, ezért a falvakban is kellett kisiskolákat építeni, már tanultak mai tantárgyakat, de az iskola csak késő ősszel, a mezei munkák befejezése után kezdődött. Aki az alapokat megtanulta, mehetett középiskolába, tanárokat is képeztek már, és állami iskolákban már nem papok tanítottak. Megjelentek az első tankönyvek is. A budai egyetemen már orvosképzés is volt.

Ez összefüggött az egészségügyi rendeletével, mert azt akarta, hogy minden városban legyen egy orvos. A török háborúk után lepusztult országban évtizedekig támogatta új népek, főleg németek (svábok) bevándorlását, letelepedését, akik szorgalmasan, és egy ideig adómentesen kezdték művelni az elhagyott földeket. A kóborló cigányokat is le akarta telepíteni, rendeletében voltak is felvilágosult ötletek (megtiltotta, hogy döghúst egyenek, meg hogy a cigánygyerekek meztelenül futkossanak), de a cigány nyelv betiltása vagy a gyerekek erőszakos elvétele szüleiktől már nem működött.

A nemesek támogatták Mária Terézia kormányzását, a parasztság sokkal jobban kedvelte a királynőt, mint a korábbi osztrák királyokat.

Az állam első szolgája

Alig várta már anyja halálát, olyan türelmetlenül akart reformokat hozni II. József, aki Voltaire, Rousseau és más francia filozófusok könyvein nőtt fel és a Nagy Enciklopédiát is olvasta. Modern gondolatai voltak (szerinte minden ember egyenlő), de ezeket nagyon erőszakosan akarta megvalósítani. Alighogy trónra került, nem is koronázta meg magát Magyarországon (kalapos királynak csúfolták emiatt) és hozzálátott, hogy a 15 nép lakta Habsburg birodalomból egy nagy egységet csináljon. Minden napra jutott 2 rendelete.

Jól indított, a reformátusok végre örülhettek, hogy szabadon mehettek a templomaikba és felvállalhatták a vallásukat. Ez a türelmi rendelet a magyarok körében is népszerű volt. II. Józsefnek ki is alakult egy rajongótábora, a jozefinisták, akik várták a további reformokat. A császár is támogatta a jobbágyokat, már végre szabadon költözhettek másik földesúrhoz, sőt a városban is kitanulhattak mesterséget, alapíthattak vállalkozást, képezhették magukat. Még a megalázó jobbágy szót is eltörölték. De a rendszer nem szűnt meg.

Aztán hirtelen megharagudtak rá a magyarok. Előírta, hogy mindenkinek meg kell tanulni németül, és pár év múlva majd ezen a nyelven kell az ügyeket intézni a hivatalokban meg az iskolában is ez lesz a kötelező. Ez csak az osztrákoknak jött be, a magyarok látványosan magyar ruhába öltözve tiltakoztak. II. József próbálkozott a nemesség megadóztatásával is, ez még nagyobb felháborodást okozott.

Dögöljön meg a sátánfajzat

1787-ben az első nagy országos népszámláláskor kiderül, hogy a béke és a fejlődés meg az egészségügy hatására az ország lakossága több mint kétszeresére nőtt. A császár szerzetesrendeket szüntetett meg (ha nem gyógyítással vagy oktatással foglalkoztak), újabb svábokat telepített be a földekre, eltörölte a halálbüntetést és sok hasonló felvilágosult rendeletet hozott.

Egyre nagyobb lett a zúgolódás, amikor a megyéket is el akarta törölni. és 10 kerületre osztotta volna Magyarországot. A magyar nemesség már másik királyt akart keresni, annyira elegük volt. Túl hamar akart sok modern változtatást hozni, és nem vette észre, hogy a lakosság még nem készült fel erre, még korábbi támogatói, pl. Kazinczy Ferenc is elfordult tőle. Halála előtt a türelmi és a jobbágyrendelt kivételével minden intézkedését visszavonta.

MIKOR TÖRTÉNT? kb. 250 évvel ezelőtt

TANKOCKA